(pl. szintet, alapképességet, fizikumot)

• A./ Hatások típusa lehet módosító, beállító, korlátozó.
  • Beállító hatás: Olyan hatás, ami egy adott értékre beállítja az adott értéket. (Pl. Fizikum 10 lesz.)
  • Módosító hatás: Olyan hatás, ami egy adott számmal növeli, vagy csökkenti az adott értéket. (Pl. Fizikum nő 2-vel.)
  • Korlátozó hatás: Olyan hatás, ami az értéknek egy felső vagy alsó korlátot állít. (Pl. Fizikum nem nőhet 7 fölé.)
  • Módosító + korlátozó hatás: Olyan hatás, ami egyszerre módosít és állít korlátot. Ekkor a korlát csak a módosításra vonatkozik. Más hatás még módosíthatja ezen érték alá, vagy fölé. (Pl Fizikum 5-tel csökken, de nem csökkenthet 1 alá.).
• B./ Első lépésként a beállító hatásokat kell figyelembe venni. Ha több hatás ellent mondana egymásnak, akkor a Képességek/laphatások felülbírálásának sorrendje szerint kell eldönteni, hogy melyik beállító hatás érvényesül. Ha nincs beállító hatás, akkor az alapértékből kell tovább számolni. (Pl. a kalandozón lévő Fizikum értékből.)
• C./ Második lépésként a módosító + korlátozó hatásokat kell figyelembe venni.
• D./ Harmadik lépésként a módosító hatásokat kell figyelembe venni.
• E./ Negyedik lépésként a korlátozó hatásokat kell figyelembe venni. Ha több korlátozó hatás is érvényes, akkor a legszűkebb korlátok érvényesek.
• F./ A fenti eljárást először végre kell hajtani a gyenge hatásokra, utána pedig alkalmazni kell az erős hatásokat.
• G./ Egy szám meghatározásánál meg kell különböztetni, hogy nincs alapérték, vagy a kapott érték 0.
  • Nincs alapérték (pl. ha egy kalandozó egy hatásból nem kap sebzést): ekkor az adott értéket semmilyen módon nem lehet módosítani vagy beállítani, nem lehet rá hivatkozni.
  • A kapott érték 0: ebben az esetben van lehetőség az adott érték további módosítására, beállítására, illetve az arra való hivatkozásra. Ha a kapott érték 0, akkor úgy kell rá tekinteni, hogy nincs. (Pl. ha egy kalandozó kapott sebzése 0 szint, akkor nem sebződik.)